Amit a halakról tuni illik
Vizeink legfontosabb és legfejlettebb élőlényei a halak. A halak biológiai irányító szerepet töltenek be a vizi környezetben, jelzik a víz minőségi romlását vagy éppen annak tönkremenetelét, és évtizedek óta fontos, szinte nélkülözhetetlen táplálékot nyujtanak az emberiségnek.
Hazánkban élő halfajok felnőtt alakjai a külső bélyegek alapján is jól, egyértelműen meghatározhatók és felismerhetők. Nehezebb a helyzet a lárva és az ivadék terén. A legtöbb halfaj általában ikrákkal szaporodik, melyek száma nagyon változó, ötventől a több százezer is lehet a lerakott ikrák száma. A halak az ikrákat nagyon változatos helyekre rakják le. Többek között: homokra, kövekre, vízben lévő gyökerekre, faágakra, fűszálakra, vizinövényekre. Léteznek olyan halak, melyek nem ikrákkal szaporodnak, hanem elevenszülők.
A halak szájállása is különböző lehet. Attól függően, hogy a táplálékot a víz felszínéről, a vízközéből vagy a fenékről szerzi-e be.
A halaknak nemcsak növekedésükben, hanem tartózkodási helyük megvalósulásában, vonulásukban és szaporodásukban is jeletős szerepet játszik a természetes táplálék.
Állóvizek esetében a plankton, ami alatt a vízben lebegő, mikroszkópikus nagyságrendű növények és állatok összességét értjük.
növényi plankton (fitoplankton)
állati (zooplankton)
Minél nagyobb a hal, annál több táplálékot használ fel testének fenntartásához. A táplálék keresés, megszerzé halfajonként másként, sajátosan történik. A békés és ragadozó halak táplálékkeresését, emésztését nagy külömbség jellemzi.
A békés halaknak nincs gyomruk. a hosszú bél belső falán sok mirigy található, melyek a tápanyagokat lebontó enzimeket termelik.
Ha a víz hőmérséklete 10 C fok alá esek, akkor alig vesznek fel táplálékot. Ezért van, hogy hidegfront esetén nincs kapás.
A ragadozó hahak a magasabb rendű gerinces állatokhoz hasonló gyomorral rendelkeznek, anyagcseréjük intenzív. Igaz kisebb tápanyag tartalékkal rendelkeznek. Hűvösebb időben is táplálék keresők.
Melyik hol eszik?
1. Bodorka: vízközt lebegő rákocskákat fogyaszt
2. Vöröszszárnyú keszeg: a vízfelszínről szippantják a rovarokat
3. Csuka: hatalmas szájával elevenen ragadja meg a zsákmányt
4. Angolna: erős álkapcsukkal haldarabokat tudnak szétnyomni és lenyelni
5. Ponty - Compó: kitolható harmónikaszerű szájszervükkel apró kis rovarokat szívnak be a fenékről
6. Fenékjáró küllő: bajússzálaival apró rákocskákat kutat fel
a halakat soroljuk: osztály - rend - család - nem - faj
|